2021. január 1-vel egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállási szabályok megváltoztak. Mi változott meg a kötelező garancia esetén?
Kinek és hogyan kedveznek majd a kötelező jótállás új szabályai?

Kit érint a legújabb változás?

Mindenkit, aki a kötelező jótállás alá eső terméket értékesít. Ezek listáját a 151/2003. (IX.22.) kormányrendelet 2021. január 1. napjától hatályos állapotának melléklete tartalmazza.

Mik a főbb változások?

1. A termék árától függően sávos lett a jótállási idő (1-2-3 év)
2. E-jótállási jegy is kiállítható a vásárló részére
3. Pontosították a javítási határidőket
4. A fogyasztó dönt, hova fordul javításért
5. A csomagolás megőrzése nem kötelező jótállás érvényesítéséhez
6. Meghatározzák a szakvélemény kötelező tartalmi elemeit

Mi az a jótállás/garancia?

A jótállás az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért. A jótállás kedvező helyzetbe hozza a vásárlót: neki elég csak a hiba tényét bizonyítania, és az eladónak (a jótállásra kötelezettnek) kell bizonyítania, hogy a hiba nem állt fenn már a termék eladásakor is: ez a hibás teljesítés vélelme. A fokozott felelősségvállalás a kellékszavatossághoz képest értendő, hiszen az eladó a kellékszavatossággal és a jótállással is azt „garantálja”, hogy az általa eladott dolognak nincs – és a jótállás vagy a kellékszavatosság ideje alatt nem is lesz – hibája.

A jótállás időtartama alatt tehát végig a jótállásra kötelezettnek kell bizonyítania, hogy nem teljesített hibásan, míg a két éves kellékszavatosság esetében ez csak az első hat hónapig van így (ezt követően a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a termék azért romlott el, mert eleve hibás volt, rejtett hibája volt).

Ha tehát a dolog a jótállás időtartama alatt meghibásodik, akkor a törvény vélelmezi, hogy a jótállásra kötelezett hibásan teljesített, ezért neki kell bizonyítania, hogy hiba oka a teljesítés után keletkezett (pl. a hibát a nem rendeltetésszerű használat okozta). Ha ezt nem sikerül bizonyítania – független szakértői véleménnyel, ennek kötelező tartalmi elemeit is meghatározza januártól a jogszabály -, akkor köteles a terméket javítani vagy kicserélni, és ha ezekre nem képes, akkor a vevő jogosult árleszállítást kérni, a terméket a jótállásra kötelezett költségén kijavíttatni, vagy – végső soron – elállni a szerződéstől.

A termék árától függően sávos jótállási idő (1-2-3 év)

• 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év.
  
  
• 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év.
  
  
• 250 000 forint eladási ár felett három év.
  
  

A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

A második lényeges változás a jótállási jegy tartalmára, formátumára vonatkozik, szintén a fenti rendeletet módosítja:

2021-től a jótállási jegyen fel kell tüntetni a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a  kiállítás során a  képviseletében eljáró személy aláírását.
Lehetőséget ad a rendelkezés elektronikus formátumú jótállási jegy kibocsátására is (ez nem azonos egy kinyomtatott és beszkennelt vagy egy egyszerű PDF-ként előállított dokumentummal), amelynek ebben az esetben tartalmaznia kell az elektronikus aláírást is.

A  fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel e  rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is. Tehát egy elektronikus aláírás nélküli számla az nem felel meg  a feltételeknek.

E-jótállás – emailben vagy letölthető formában is

Természetesen továbbra is lehetőség van papír alapú jótállási jegy kiállítására és átadására, de a vállalkozás mostantól dönthet úgy is, hogy jótállási jegyet elektronikus úton – e-mailben, vagy letölthető dokumentumként – adja át a fogyasztó részére. Az e-jótállási jegy lehet akár a számla is, ha annak tartalma megfelel a jótállási jegyre vonatkozó előírásainak , és a jótállási jegy kötelező tartalmi elemeinek.

Lehetséges a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megküldéssel átadni, hanem letöltést biztosító elérési cím formájában a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, de ez esetben az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig biztosítani kell.

A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembehelyezését követő napon köteles.

Ha a termék nem javítható - csere vagy vételár visszafizetés nyolc napon belül

Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Ha a termék javítható, de 15 nap alatt nem – tájékoztatási kötelezettség

A vállalkozásnak továbbra is „törekednie kell” a termék 15 napon belüli javítására. Újdonság, hogy ha a javítási idő a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót legkésőbb a 15. napon tájékoztatni köteles a javítás várható időtartamáról (ezt a tájékoztatást a fogyasztóvédelem ellenőrizheti). A tájékoztatás történhet elektronikus úton is, ha ehhez a fogyasztó előzetesen hozzájárult.

Ha a termék 30 napon belül nem javítható - 8 napon belül csere vagy vételár visszafizetés

Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a  vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Ha negyedszer is elromlik a termék - 8 napon belül csere vagy vételár visszafizetés

Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában -, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

A háromszori javítás nem ugyanazon hibára vonatkozik!

A fogyasztó dönt, hova fordul javításért

A 2021. január 1-et követően vásárolt, kötelező jótállás alá tartozó termékek esetében a fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

A csomagolás megőrzése nem kötelező jótállás érvényesítéséhez!

Régi vitát zárt le a jogalkotó azzal, hogy kimondta – tekintettel a fogyasztóvédelmi vizsgálatok során gyakran tapasztalt azon jogsértésre, hogy a vállalkozás megköveteli a termék eredeti csomagolásának megőrzését a jótállás érvényesítéséhez -, hogy a jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.

A szakvélemény

Akár a kellékszavatossági időszak első hat hónapjáról van szó, akár a jótállás teljes időtartamáról, ha a fogyasztó által hibásnak jelzett termékkel kapcsolatban a vállalkozásnak az az álláspontja, hogy nem rejtett hibáról van szó, hanem a hibát a fogyasztó okozta például a nem rendeltetésszerű használattal, úgy a hibás teljesítési vélelem miatt ezt a vállalkozás köteles szakvéleménnyel bizonyítani.



A szakvélemény kötelező tartalmi elemei:

• megrendelő neve és címe;
• üzlet neve és címe;
• vizsgálat tárgya;
• vizsgálati díj összege;
• vizsgálati díj fizetésére kötelezett;
• termék beérkezésének időpontja;
• vásárlás időpontja;
• minőségi kifogás bejelentésének időpontja;
• fogyasztó kifogása;
• vizsgálati módszerek;
• vizsgálat megállapításai indokolással ellátva;
• tájékoztatás;
  
  

A szerviz értesítési kötelezettsége

A javítószolgálat januártól köteles igazolható módon értesíteni a kereskedőt a termék kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről, illetve ha a termék nem javítható, akkor annak tényéről. Úgyszintén értesíteni köteles a kereskedőt a szerviz, ha a termék javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, vagy ha a termék javítása nem lehetséges harminc nap alatt. E kötelezettség teljesítését a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.